A balliberálisok mégsem sivalkodnak...
„A XVI. kerületben a külföldön élő magyarok voksaival győzte le az ellenzéki Vajda Zoltán a fideszes Szatmáry Kristófot, a balliberálisok mégsem sivalkodnak.
Önmagában ez a hír mínuszos lenne, főleg hogy érdemben nem változtat semmin, az Országgyűlésben kétharmada lesz a kormánypártoknak.
Igen ám, csakhogy ha közelebbről megvizsgáljuk a történteket, nagyon érdekes ellentmondásra bukkanunk.
Amíg a balliberális politikusok, megmondóemberek és újságírók
folyamatosan a határon túli, anyaországi lakcímmel nem rendelkező magyarok ellen uszítanak (mondván, »minek szólnak bele egy olyan állam belügyeibe, ahol nem adóznak?«),
addig a Nyugaton élő, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazati jogát nem vonják kétségbe.
Félreértés ne essék, én sem. Ugyanakkor mégiscsak érdemes megvizsgálni néhány lényegi különbséget a két csoport helyzete és a választásokon való részvételének feltételei között.
Kezdjük az elején. A tévhitekkel ellentétben a törvény nem tesz különbséget az elszakított területeken és a más országokban élő honfitársaink között, ugyanazok a szabályok vonatkoznak egy londoni és egy csíkszeredai lakcímmel rendelkező magyarra. Mindketten szavazhatnak levélben, de csak pártlistára, egyéni jelöltre nem.
Ez így logikus és korrekt, nyilván egyikőjük szempontjából sem mindegy, ki vezeti Magyarországot.
A legtöbb külföldön (főleg Nyugat-Európában) élő magyar azonban még mindig magyarországi lakcímmel rendelkezik, akkor is, ha már 15-20 éve elhagyta a szülőföldjét.”
Nyitókép: Horváth Tamás Facebook-oldala